Az egri eszperantó kultúra története

Az egri eszperantó kultúra áttekintő története a kezdetektől napjainkig
1911 – 2017 –

A kezdetek

Az eszperantó nyelv születési dátuma 1887. július 26-a, ez a világon az első eszperantó tankönyv megjelenésének időpontja. Magyarországon a nyelv még a századforduló előtt felbukkant, az első magyar eszperantó tankönyv 1898-ban jelent meg (írta Barabás Ábel), az első magyar eszperantisták egyikének tekintett dr. Bálint Gábor pedig 1897-ben már oktatta a nyelvet Kolozsváron, egyetemi hallgatók egy csoportjának (1). A hazai eszperantisták első szervezett egyesülete a Magyar Eszperantisták Egylete, amelyet 1902. március hónap elején hoztak létre.

Az eszperantó nyelv első felbukkanása Egerben Marich Ágoston postatiszt (majd rendőr) személyével köthető össze. Marich 1901-től eszperantista, ő volt az első budapesti eszperantó csoport titkára. Szerte az országban eszperantót népszerűsítő előadásokat tartott, a lapok “az eszperantó apostola”-ként emlegették. Egerben 1911. március 26-án kezdte meg tevékenységét, amikor a Városházán tartott “eszperantó propaganda-előadást”, ekkor meghirdette az első egri eszperantó tanfolyamot, amelyet másnap, március 27-én kezdtek és 31-én fejeztek be. A tanfolyamot Robicsek Pál (postatiszt, újságíró) és Marich Ágoston vezette, több mint ötven érdeklődő hallgató vett részt rajta. Helyszínként a Hal-téri elemi iskola szolgált (ma: Tábornok Ház). A tandíj 5 korona volt, amelyért a résztvevők egy éven át megkapták a “La Verda Standardo” című eszperantó folyóirat számait. Az 1911. április 8-án megjelenő Eger hetilap már az “eszperanto-gruppo”, az eszperantó csoport megalakulásának tényéről és jelentőségéről számol be.

Az eszperantó nyelv első – dokumentált – megjelenése Egerben tehát 1911. március 26., a Városházán tartott népszerűsítő előadás időpontja.

Ezt követően Egerben jelent meg a “La Verda Standardo” című újság, amely a Magyarországi Eszperantó Szövetség kiadványa, az első hivatalos hazai eszperantó lap volt. Saját meghatározása szerint a kiadvány a “Magyar Orsz. Eszperanto Egyesület hivatalos közlönye. Az Eszperanto- és Békemozgalom érdekeit szolgáló tudományos és szépirodalmi nemzetközi folyóirat” (2). A lap elsősorban gazdasági okok miatt, illetve Robicsek Pál főszerkesztő elhivatott tevékenysége eredményeképpen jelent meg Egerben. Robicsek főként eszperantó újságokat és könyveket jelentetett meg itt, tankönyvkiadói tevékenységén túl viszont mozgalomtörténeti eszperantó eseményeket eredményezett Egerben, miután 1913-ban is tanfolyamokat vezetett a városban. A korabeli Jarlibro szerint az 1914-es évben eszperantó társaság működött a városban, amelynek levelezési címét dr. Szokolay Lajos törvényszéki bírónál – aki szintén eszperantista – jegyezték Egerben, a Széchenyi utcában.


A “La Verda Standardo” 1913 februári száma.
Egerben jelent meg, ez a bal oldali csillag alatti feliratból kivehető.

A következő évtized jelentős egri eszperantista alakja dr. Szokolay Lajos törvényszéki bíró mellett Dancza János munkás-aktivista volt, aki 1925-ben tanfolyamot szervezett helyi munkásoknak. Dancza János életének későbbi szakaszában is megmaradt eszperantistának, egyébiránt különböző tudományos témák szakértőjévé vált (barlangász, muzeológus, ősember-kutató).

Néhány (dokumentumokon fellelt) név a Dancza-féle tanfolyam névsorából:
Bánfi István, Zbiskó József, Kraszman Sándor, Horváth József, Mácsai János, Mácsai József, Herendovics István, Kovács Mihály, Kormos Béla, Bodó Bernát, Hajdrák György, Pallagi Károly (3).

A tanulócsoportot Dancza János szervezte és irányította. A társaság az úgynevezett Gyenes-féle vendéglő kerthelyiségében találkozott, később ez volt a Mecset Étterem (ma irodák, üzletek működnek itt, a Bartakovics-tömb oldalán).

1934-ben a rendőrség betiltotta a csoport működését, így a továbbiakban titokban kellett találkozniuk. Fontos történeti emlék, hogy ebben az időben a társaság neve már Verda Stelo (Zöld Csillag) volt, ez az első említése klubunk mai nevének Egerben.
A betiltás ellenére a tanulócsoport folyamatosan és hasznosan működött, többek között jelentős segítséget nyújtott klasszikus magyar irodalmi művek fordításához.

Az 1931-es Jarlibro arról értesít, hogy dr. Holik Sámuel teológiai tanár az Eszperantó Világszövetség (UEA) helyi tagja. Holikot később Székesfehérvárra helyezték, ott is halt meg.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az eszperantó nyelv 1887-es megjelenésétől számítva Egerben 24 év múlva már szervezett eszperantó társaság létezett. A korabeli helyi eszperantista kultúra a társadalom minden rétegéből gyökerezett, hiszen egyaránt találunk eszperantistát a munkásság, a polgári középosztály, de az egyház köreiben is.

A II. világháborútól az ezredfordulóig

A II. világháború alatt az egri eszperantisták hallgattak, igyekeztek túlélni a háborút. Az eszperantó klub, társaság 1957-ben szerveződött újjá, 25 taggal, köztük dr. Hallgató Sándor és Győri István. A klub vezetője Kovács Elemér volt.
1958. október 4-5-én Észak-magyarországi Eszperantó Találkozót szerveztek Egerben, amelyen számos miskolci eszperantista is vizsgázott. Maga Baghy Gyula vizsgáztatta a jelentkezőket (4).
A Verda Stelo eszperantó társaság következő megújulása 1972-ben következett be, amelynek keretében több új klubot is szerveztek Egerben és térségében. Ebben az évben kapta az egri Eszperantó sétány a nevét (a Dobó-tér és a strand közötti sétány) (3).

1974-ben hivatalosan is megalakult a Magyarországi Eszperantó Szövetség Heves Megyei Bizottsága, amelynek elnöke Csáki József, titkára Könczöl Ernő lett. Ekkor Egerben egy főiskolai, egy BERVA-i eszperantista csoport, valamint a Verda Stelo is jelen volt, összesen mintegy 40-50 taggal (4).

A közelmúltban

1980-ra a Verda Stelo mellett Heves megyében 10 eszperantó csoport működött: 3 Egerben, 1 Gyöngyösön, 1 Hatvanban, további 1-1 csoport kisebb falvakban: Aldebrőn, Besenyőtelken, Ecséden, Kálban, Rózsaszentmártonban, Vámosgyörkön (3).

Az ezredforduló előtti időszak leginkább ismert egri eszperantistái:
Balogh Viktória, Csáki József, dr. Faludi Mária, Győri István, dr. Hallgató Sándor, dr. Hevesy György, Könczöl Ernő, Nagy Borbála, Orsó Dóra, dr. Salga Attila, Szabó István, Szabó Zoltán, Sain Gyula, Székfy Irén, dr. Szénási Sándor, Zakar János.
(ez a névsor bővül).

1989-ben a Magyarországi Eszperantó Szövetség Heves Megyei Bizottsága feloszlott, a szervezet nem működött tovább. A helyi eszperantisták megalakították a Verda Stelo Eszperantó Klubot, amelynek új vezetőséget választottak, elnöke Könczöl Ernő lett.

Az ezredforduló után

2008 őszén a klub vezetése átalakult. Könczöl Ernő, addigi elnök visszavonult, helyette a tagság Barta Zoltánt, korábbi vezetőségi tagot választotta meg elnökké, a tagság továbbá Farkas Lászlót megerősítette titkári poziciójában. A sors kifürkészhetetlen döntését követően döbbent szomorúsággal szembesültünk azzal, hogy titkárunk, Farkas László, Laci, 2009. január 30-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emlékét tisztességben megőrizzük. A klub titkári posztját csak két év elteltével töltöttük be újra.

Manapság mintegy 50 tagja van a Verda Stelo Eszperantó Klubnak, a tagság minden korosztályt és széles foglalkozási kört képvisel. Tagjaink között van óvodás és nyugdíjas, műszerész, tűzoltó, állami tisztviselő vagy akár nyugdíjas jogász is. Az internet segítségével több más eszperantó csoporttal, társasággal tartjuk a kapcsolatot, és rendszeresen részt veszünk különböző kongresszusokon és találkozókon. A klub szorosan együttműködik az egri EKMK Bartakovics Béla Közösségi Házzal, klubhelyiségünk is ebben az intézményben van. A kultúrház közvetlenül a Minaret mellett található, egészen közel ahhoz az eszperantó-történeti vendéglőhöz (ma élelmiszerbolt), ahol az első helyi eszperantó csoport megalakult.

Klubunk jelenlegi vezetősége az alábbi:
Elnök: Barta Zoltán
Titkár: Szepesi Zsolt
Vezetőségi tag: Belkovné Gulyás Rozália, Nagy Sándor Gáborné, Kormosné Bartók Erzsébet.

 

Ma

Hivatalosan egyszer tartunk klubtalákozót havonta, mindig a hónap utolsó szerdáján, 17 órakor a “Bartakovics”-ban. Az klubtalálkozók júliusban és augusztusban nyári szünet miatt szünetelnek. Találkozóink programja általában az alábbi: először alapfokú kurzus kezdők számára, később különböző aktuális témákban előadás következik, végül napi témákat beszélünk meg.
Decemberben (15-e körül) Zamenhof-napot tartunk, amely összejövetelünkön megkoszorúzzuk a Zamenhof-emléktáblát az Eszperantó sétányon (jelenleg az emléktábla a sétányon folyt átépítési munkálatok miatt nem található meg ott, visszatérése folyamatban van). Ugyanez a decemberi klubtalálkozónk az évbúcsúztató ünnep is egyben.

Mit teszünk tehát ma, 2017-ben az eszperantóért?
– rendezvényeken népszerűsítjük az eszperantót,
– tájékoztatjuk az eszperantó nyelvről az érdeklődőket,
– nyelvórákat tartunk klubfoglalkozásaink előtt, igény esetén tanfolyamot szervezünk,
– eszperantó nyelvi környezetet nyújtunk látogatóinknak,
– gondozzuk az egri ZEO-kat, és újabbak létesítését kezdeményezzük,
– nyelvi és nyelvtani tanácsokkal segítjük a hozzánk fordulókat,
– informáljuk, segítjük és kalauzoljuk a városba látogató eszperantistákat,
– levelezőlistát működtetünk a minél sokrétűbb információ-áramlás érdekében.


Könyvtári források, mozgalom-történeti kutatás és az egri Verda Stelo Eszperantó Klub saját dokumentumai alapján összeállította: Barta Zoltán, 2013-2016, Eger.
Az összeállítás részlet a szerzőnek az egri eszperantó kultúrkör történetéről írott könyvéből, amely hamarosan megjelenik.

Ez az összeállítás a szerző és a forrás feltüntetésével az alábbi módon terjeszthető:
Nevezd meg! – Ne add el! – CC BY-NC 3.0 HU

Források

(1) Gábor Bálint (Wiki-a artikolo ĉi tie).
(2) La Verda Standardo, 1913. augusztus (link).
(3) Dancza János: A munkás eszperantista mozgalom Egerben. Visszaemlékezés. – In: Az Egri Múzeum évkönyve = Annales Musei Agriensis, ISSN 0424-6578, 1966. 4. sz., 305-314. p. Átdolgozott fotók ugyaninnen.
(4) Az egri Verda Stelo Eszperantó Klub évkönyvei.
Veterán klubtagjaink visszaemlékezéseiből.