108 éve érkezett Egerbe az eszperantó nyelv

Egerbe a március nemcsak a tavaszt hozza el évről-évre, hanem egy jeles évfordulót is: ebben a hónapban jelent meg Egerben az eszperantó nyelv, az idén éppen 108 éve. E nagyszerű közvetítő nyelv és különleges világkultúra rövid útja a megjelenésétől a városunkba érkezéséig az alábbiakban foglalható össze.

Az eszperantó létrehozója, Zamenhof, lengyelországi szemorvos azzal a céllal alkotta, nemesítette a nyelvet, hogy egy könnyen megtanulható, diszkriminációtól mentes kommunikációs közeget hozzon létre, amely kultúrákat köt össze és elősegíti a megértést eltérő anyanyelvű emberek között. Az eszperantó nyelv születését az első eszperantó nyelvkönyv megjelenésének időpontjától, 1887-től számítjuk. A könyvet a korabeli történelmi állapotoknak megfelelően a cári Oroszországban adták ki “A nemzetközi nyelv” címmel, de jelentőségének hangsúlyozása céljából az “Első könyv” néven is ismert. A nyelv igen hamar népszerűvé vált Európában és a világban. Zamenhof tudta, hogy az eszperantót a közös használat terjesztheti el leghatékonyabban, ezért elsajátításának megkönnyítésére kezdetben minimális nyelvtanra és szókincsre szorítkozott, később azonban kifejezésekben és árnyalatokban gazdag nyelvvé vált. Mára az eszperantó világszerte ismert, az aktívan vagy folyékonyan beszélőinek számát ötszázezer és huszonötmillió közé teszik. Első idegen nyelvként megtanulva készségfejlesztő tulajdonságai és eklektikus jellege miatt más, indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelv tanulását jelentősen megkönnyíti. Térben igen elterjedt nyelv, mintegy 115 országban beszélik, nem etnikus élő nyelvként tartják számon.

Magyarországon 1897-ben egy tanfolyamon (Bálint Gábor révén), majd 1898-ban magyar nyelvű tankönyv formájában (szerzője Barabás Ábel) jelent meg a nyelv, ezt követően 1902-ben Budapesten megalakult az első eszperantó szervezet is. Hamarosan további hazai városokban is felbukkantak az első eszperantisták, olyannyira, hogy korabeli adatok alapján a magyarországi eszperantó mozgalom kezdetben főként vidéken bontakozott ki.

A főváros után Egerbe alig egy évtized múlva érkezett meg az eszperantó. Hivatalos egri megjelenési dátumaként 1911. március 26-át tartjuk számon, e napon tartotta az egri Városházán a nyelvet népszerűsítő “eszperantó propaganda-előadását” a budapesti illetőségű Marich Ágoston. Marich 1901-től eszperantista, 1903-tól az első budapesti eszperantó csoport titkára, civilben posta-, majd rendőrtisztként dolgozott. Szerte az országban eszperantót népszerűsítő előadásokat tartott, a lapok “az eszperantó apostola”-ként emlegették. Az 1911. március 26-án tartott előadásán hirdette meg az első egri eszperantó gyors-tanfolyamot, amelyet másnap, március 27-én kezdtek és 31-én fejeztek be. A villámkurzust Robicsek Pál (postatiszt, újságíró, a világ első eszperantó nyelvű bélyegkiadásának megszervezője) és maga Marich Ágoston vezette, több mint ötven érdeklődő hallgató vett részt rajta. Helyszínként a korabeli Hal-téri elemi iskola szolgált. Az 5 koronás tagdíj fejében a résztvevők egy éven át megkapták a “La Verda Standardo” című eszperantó folyóirat számait is. Az 1911. április 8-án megjelenő Eger hetilap már az “eszperanto-gruppo”, az eszperantó csoport megalakulásának tényéről és jelentőségéről számol be.

Valamivel később a Magyar Országos Eszperantó Szövetség kiadványaként Egerben jelent meg a “La Verda Standardo” című újság, amely saját meghatározása szerint a “Magyar Orsz. Eszperanto Egyesület hivatalos közlönye“. A lap elsősorban gazdasági okok miatt, illetve Robicsek Pál főszerkesztő elhivatott tevékenysége eredményeként készült az Egri Nyomdában. Robicsek főként eszperantó újságokat és könyveket jelentetett meg Egerben, de tankönyvkiadói tevékenységén túl 1913-ban tanfolyamokat is vezetett a városban.

A korabeli Jarlibro (Évkönyv) szerint az 1914-es évben eszperantó társaság működött a városban, amelynek levelezési címét dr. Szokolay Lajos törvényszéki bírónál – aki szintén eszperantista – jegyezték Egerben, a Széchenyi utcában.

Évfordulónk: 108 éve, 1911. március 26-án érkezett Egerbe az eszperantó nyelv.

Eger egy 1911. július 21-én feladott képeslapon – (Kép: Gallery.Hungaricana.hu)

 

Érdemes tudni
Az eszperantisták nem az eszperantó nyelv kizárólagosságát hirdetik, az eszperantónak nem célja a nemzeti nyelvek helyettesítése. A gyakorlatias cél az, hogy az emberek az anyanyelvük mellett beszéljenek egy igazságos kommunikációt lehetővé tévő nyelvet, amelyen szót ért a más anyanyelvű beszélővel. Az eszperantó e célra tökéletesen alkalmas, hiszen elsajátításához és használatához mindenki ugyanolyan esélyekkel kezdhet, mert senkinek sem (legalábbis keveseknek) az anyanyelve.


Források:
Az Eger hetilap korabeli számai
Wikipédia: Az eszperantó nyelv
Wikipédia: Az első eszperantó tankönyv
Az eszperantó magyarországi története évszámokban
Rátkai Árpád: 1902 Dob utca 100
Antalóczi Lajos: Az ​Egri Nyomda Rt. története 1893–1949

*